OCTOGON architecture&design 2016/132 lapszám

Letölthető cikk

 

Schreck Ákos tervezővel Mizsei Anett beszélgetett

 

 

Különleges helyzet, amikor a megbízó és az építész vagy belsőépítész azonos vagy rokon területen működnek. Hogyan befolyásolta ez a tervezést?

 

Egyrészt szinte teljesen szabad kezet kaptunk, másrészt mindenről nagyon jól tudtunk kommunikálni. A teret nyolc egységre osztják a meglévő pillérek, ezt a rendszert lakja be az irodatér. A koncepcióban két hozzáállás jelenik meg: a hossztengely mentén kettéválik a külső, bejárati zóna egy szabad, co-working „agora” térré, a hátsó félben pedig klubhelyiség, tárgyaló, oktatási terület és a kiszolgáló helyiségek helyezkednek el.

 

Mostanra már túl van a bemutatótér a „próbaüzemen”. A hétköznapok szintjén hogyan működik együtt a két eltérő karakterű terület?

 

Az a kulcs, hogy mindkettő munkatér is egyúttal, ami az információáramlást és az oktatást segíti. Ehhez járul hozzá a műhely jellegű „mintázó”, ahol a különböző anyagokat különböző színhőmérsékletű fényekkel lehet variálni. Ezzel együtt a külső területhez minimálisan nyúltunk hozzá, csak spontán, őszinte módon elhelyeztük a szükséges berendezéseket. A hátsó részt viszont belaktuk, otthonos, klubszerű terek, tárgyalók, konyha kerültek ide. A munkában ez a kettősség inspiráló, hiszen a munkatársak meg tudják választani, éppen mire van szükségük.

 

Egy harmincas évekbeli rugalmatlan, cellás irodarendszert váltott fel a koncepciótok. Teljesen új élettér, vizuális világ jött létre. Szerkezeti értelemben hogyan képeztétek le ezt a változást?

 

Mindenhol megmaradt az ipari aljzat, a ráépülő szerkezetek könnyen alakíthatók lennének, ha megváltoznak az igények. Ez az átkonfigurálhatóság nagyon fontos. Nálunk a Minusplusnál nincs is jelen az az alkotói büszkeség, hogy a létrehozott térhez nem lehet hozzányúlni. Így volt ez a Prezi irodánál is. Igaz, hogy minimális többletköltséget jelent a beruházáskor, de további lehetőségeket teremt.

 

Hogy látjátok, kezd általánossá válni, hogy egy cég az irodáján keresztül kommunikál?

 

Nyugaton az iroda éppoly fontos a brand szempontjából a belső és külső kommunikációban. Egy ponton túl már nem a magasabb fizetés motiválja a dolgozót, hanem az életminőség, a kreativitás. Itthon is egyre fontosabb ez. Terjed az a szemlélet, hogy az iroda ma már nem költség, hanem erőforrás. Így például az átláthatóság alapvető érték ma, nemcsak a működésben, de annak térbeli reprezentációjában is. Nekünk építészként ezt kell támogatni. Az átláthatóság nem jelent feltétlen teljes nyitottságot – az akusztikai komfort egy ilyen térnél nagyon fontos. A nyitottság pedig ez esetben azt is jelenti, hogy nem csak az itt dolgozók tudnak bejönni, hanem akár külső cégek is. Pontosan ez az, amiben és ahogyan ma egy iroda átalakul: találkozási ponttá válik.

Vagyis az ügyfél részese lesz a folyamatnak…

 

…és bele is tud szólni. Az irodai funkciót ötvöztük a bemutatótérrel egy ipari környezetben. Itt azok a technológiák, gépészeti elemek is látszanak, amiket máshol elrejtenek. Vállaltan megjelennek a térben, precíz kivitelezéssel, esztétikailag is értékes elemként.

 

Egy kreatív, ráadásul belsőépítészeti érdekeltségű cég esetében a saját térhasználat kiemelten fontos. Milyen további eszközökkel tudtátok ezt szolgálni?

 

Ahogy mindent egyre inkább személyre szabunk – gondoljunk csak az „okos” eszközeinkre – erre igény is lesz az emberek részéről. Ez egyébként nálunk, a Minusplusnál is fontos, a teret pedig a szervezet működésére kell szabni. Ebben a fény például nagy szerephez jutott itt is, a Be Light világításvezérlő-rendszere minden helyiségre egyéni megoldást tud nyújtani. A klubban megfelelő hangulatvilágítás szükséges, a mintázónál pedig a különböző színhőmérsékletek szimulálása.

 

Hogyan foglalnád össze a legfontosabb üzenetét ennek a projektnek? Mi a legfőbb célja?

 

A saját motivációt „serkenti” a tér. A Minusplus szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a munkatárs a magáénak érezze a projektet. Végül, de nem utolsó sorban fontosnak tartom megemlíteni Molnár Tímeát, az irodánk projektvezető építész kollégánkat, neki komoly szerepe volt a kreatív folyamatban.